---

(x)

---

A fogak elvesztése nem csupán esztétikai vagy kényelmi kérdés. A hiányos fogazat miatt megváltozhat a rágás hatékonysága, ezzel együtt pedig az is, milyen ételek kerülnek rendszeresen az asztalra. A keményebb, rostosabb alapanyagok fogyasztása nehézkessé válhat, ezért az érintettek egy része inkább a könnyen rágható fogásokat részesíti előnyben.

Ez a változás különösen akkor lehet kedvezőtlen, ha a zöldségek, teljes értékű gabonafélék és más rostban gazdag élelmiszerek helyét fokozatosan finomított szénhidrátokban gazdag ételek veszik át.

A cukorbetegek számára mindez azért fontos, mert a táplálkozás összetétele közvetlenül befolyásolhatja a vércukorszint alakulását. A megfelelő rágóképesség megőrzése így az egészséges étrend fenntartásához is hozzájárulhat.

Nem mindegy, mit tudunk megrágni

A foghiányhoz sokan fokozatosan alkalmazkodnak. Eleinte csupán néhány nehezebben fogyasztható ételt hagynak el, később azonban akár az egész étrendjük átalakulhat.

Az alma, a nyers zöldségek, a rostos húsok vagy egyes teljes értékű gabonából készült élelmiszerek helyett előtérbe kerülhetnek a puhább péksütemények, tészták és könnyen lenyelhető fogások.

A változás nem feltétlenül tudatos, hosszabb távon azonban kedvezőtlenül befolyásolhatja a táplálkozás minőségét.

"Minél kevésbé képes valaki megfelelően megrágni az ételt, annál inkább a puhább, könnyebben lenyelhető fogások felé fog sodródni. Ezek a tésztafélék és szénhidrátdús ételek viszont ráerősítenek a cukorbetegség súlyosbodására, ha már fennáll az állapot. Ezért nagyon is jogos a felvetés, hogy a rágóképességet a lehető legmagasabb szinten kell megtartani. A hiánytalan fogazat elengedhetetlen a megfelelő táplálkozás folytatásához" - magyarázta dr. Szabó László fogszakorvos, protézisrögzítés-szakértő, a Reform Dental alapító-igazgatója.

Fontos ugyanakkor hangsúlyozni, hogy önmagában egy étel puha állaga nem jelenti azt, hogy egészségtelen. A fő kockázatot az egyoldalú táplálkozás, az elégtelen rostbevitel és a túlzott finomítottszénhidrát-fogyasztás jelentheti.

A foghiány megfelelő kezelése ezért nemcsak a komfortérzet javításában, hanem a változatosabb étkezés lehetőségének visszaállításában is szerepet kaphat.

Kaphat fogimplantátumot, aki cukorbeteg?

A diabétesszel élők körében gyakori aggodalom, hogy a fogászati implantáció túl nagy kockázatot jelent számukra. Sokan attól tartanak, hogy a beültetett műgyökér nem épül be megfelelően, vagy a műtét utáni sebgyógyulás elhúzódik.

Ezek a félelmek nem teljesen alaptalanok, a cukorbetegség azonban önmagában nem jelenti automatikusan a beavatkozás kizárását.

A legfontosabb kérdés az, mennyire jól kontrollált a betegség, illetve vannak-e olyan társbetegségek vagy szövődmények, amelyek növelhetik a műtéti kockázatot.

A Reform Dental alapító-igazgatója szerint a tartósan magas vércukorszint több szempontból is kedvezőtlenül befolyásolhatja az implantáció eredményét.

"A tartósan magas vércukorszint károsíthatja a kisereket, gyengítheti a fertőzésekkel szembeni védekezést, és lassíthatja a sebgyógyulást. Emellett kedvezőtlenül befolyásolhatja azt a folyamatot, amelynek során a beültetett implantátum összekapcsolódik az állcsonttal."

Az implantátum hosszú távú stabilitásához elengedhetetlen a megfelelő csontosodási folyamat. Rosszul beállított cukorbetegség esetén megnőhet a fertőzések, a gyulladásos szövődmények és az implantátum elvesztésének kockázata.

Megfelelő anyagcsere-állapot mellett ugyanakkor sok cukorbeteg páciensnél sikeresen elvégezhető a fogbeültetés, ha az egyéni vizsgálatok alapján a beavatkozás vállalható.

A fogbeültetés sikere már az állapotfelmérésnél eldőlhet

A fogimplantáció megtervezésekor nem elegendő kizárólag a hiányzó fogak helyét vagy az állcsont állapotát megvizsgálni. A páciens általános egészségi állapota, rendszeresen szedett gyógyszerei és krónikus betegségei egyaránt befolyásolhatják a kezelési tervet.

Cukorbetegség esetén különösen lényeges, hogy a fogorvos pontos képet kapjon a betegség kezeléséről és a vércukorszint alakulásáról.

"Mindig rákérdezünk a cukorbetegség jelenlétére is. Ha a páciens jelzi, hogy van vércukorproblémája, minden esetben rákérdezünk a kezelés részleteire, és a válaszokból már kitűnik, hogy komolyan veszi-e az állapotát. Ez a páciens felelőssége is, hiszen ezen a fogpótlás hosszú távú sikeressége múlik" - mondta a fogszakorvos.

Amennyiben a vércukorszint megfelelő beállítása nem igazolt, további vizsgálatokra lehet szükség. A hosszabb távú vércukorhelyzet megítélésében például a HbA1c-érték is fontos információt adhat.

Bizonyos esetekben diabetológiai konzultáció szükséges, és előfordulhat, hogy a fogászati műtétet a beteg állapotának rendezéséig el kell halasztani.

A sikeres implantációt követően sem szűnik meg az odafigyelés jelentősége. A rendszeres fogászati kontroll, a megfelelő szájhigiénia és a cukorbetegség folyamatos kezelése együttesen segíthetik az implantátum hosszú távú megőrzését.

Nem csak a cukorbetegség befolyásolja a fogimplantációt

A fogászati implantátum beültetésének megtervezésekor számos más egészségügyi tényezőt is mérlegelni kell.

Csontritkulás esetén például nem kizárólag a csontállomány általános állapota számít. Az állcsont helyi csontmennyisége és minősége, valamint a csontritkulás kezelésére alkalmazott gyógyszerek is meghatározóak lehetnek. Egyes csontanyagcserére ható készítmények mellett különös elővigyázatosság szükséges.

A fogak elvesztése és a rágóterhelés csökkenése ráadásul hozzájárulhat az állcsont leépüléséhez. A fogpótlás megtervezésekor ezért a csontállomány megőrzése is fontos szempont.

Magas vérnyomás mellett elsősorban a keringési állapotot, a műtéti stressz hatását és az esetleges vérzéses kockázatokat kell figyelembe venni. A megfelelően kezelt magas vérnyomás általában kedvezőbb feltételeket teremt a beavatkozáshoz.

Véralvadásgátló kezelés esetén különösen fontos az előzetes egyeztetés. Az ilyen gyógyszereket a beteg nem hagyhatja el önálló döntés alapján, mert ez súlyos egészségügyi következményekkel járhat. A fogászati beavatkozás körüli gyógyszerelésről mindig az érintett kezelőorvosoknak kell dönteniük.

A dohányzás szintén jelentős kockázati tényező. Kedvezőtlenül befolyásolhatja a sebgyógyulást, és növelheti az implantátum körüli gyulladás kialakulásának esélyét. A dohányzás abbahagyása ezért a fogászati kezelés hosszú távú eredményességét is segítheti.

Hetvenéves kor felett sem feltétlenül késő a fogpótlás

A fogimplantáció lehetőségét nem önmagában az életkor határozza meg. Egy jó általános egészségi állapotban lévő idősebb páciens számára is szóba jöhet az implantátummal rögzített fogpótlás.

A döntéshez azonban minden esetben személyre szabott vizsgálat szükséges. Figyelembe kell venni az állcsont állapotát, a krónikus betegségeket, a gyógyszerszedést és azt is, hogy a páciens képes-e biztosítani a fogpótlás megfelelő tisztítását.

A korszerű fogászati implantátumok jellemzően titánból vagy titánötvözetből készülnek, és megfelelő körülmények között hosszú távú fogpótlási megoldást jelenthetnek. A beavatkozás rendszerint helyi érzéstelenítésben történik, a műtét után pedig átmeneti duzzanat és kellemetlenség előfordulhat.

A fogpótlás célja ugyanakkor nem kizárólag a hiányzó fogak pótlása. A rágóképesség javítása, a könnyebb étkezés, a beszéd és a magabiztosabb társas kapcsolatok egyaránt hozzájárulhatnak az életminőség javulásához.

A fogak pótlása az egészségtudatos életmód része is lehet

A foghiány sok ember számára érzékeny téma. Van, aki szégyelli a mosolyát, mások a fogászati beavatkozástól tartanak, ezért hosszú ideig halogatják a kezelést.

Pedig a hiányzó fogak pótlása nem csupán megjelenésbeli kérdés. A megfelelő rágóképesség visszaállítása segíthet abban, hogy a páciens ismét változatosabb, az egészségi állapotához igazodó étrendet követhessen.

Ez különösen fontos lehet a cukorbetegek számára, akiknél a kiegyensúlyozott táplálkozás a betegség kezelésének egyik alapvető eleme.

Dr. Szabó László szerint a biztonságos fogimplantáció egyik legfontosabb feltétele a gondos előkészítés és a megfelelő szakmai háttér.

"Amennyiben fogászati implantációs eljárással szeretnénk a fogainkat pótolni, akkor érdemes olyan rendelőhöz fordulni, ahol megfelelő hangsúlyt kap a kezdeti állapotfelmérés. Ilyen helyen minden segítséget megkapnak a páciensek a jól megalapozott és biztonságosan elvégezhető kezeléssel kapcsolatban. Így a páciensek kockázata a lehető legalacsonyabbra csökkenthető" - tette hozzá dr. Szabó László.

A november 14-i diabétesz-világnap fontos alkalom arra, hogy a vércukorszint ellenőrzése mellett a szájüreg egészségére is nagyobb figyelem irányuljon. A rendszeres fogászati vizsgálat, a foghiány időben történő kezelése és a krónikus betegségek megfelelő gondozása egyaránt hozzájárulhat az egészség és az életminőség hosszú távú megőrzéséhez.